De rég jártam itt..

Tudom, ezt az új blogomat, amit márciusban a régi törlése után indítottam, eléggé elhanyagoltam...nem írtam 3 hónapja....*-*

Hát akkor egy kis élménybeszámoló az elmúlt 3 hónapból:

Végre vége van a vizsga időszaknak...szerencsére ismét van olyan tantárgy amiből csúszok..na mindegy.

Hát öhm, vége lett...az idén májusban 4 éve tartó kapcsolatomnak vége van. Szakítottam vele. Rájöttem, hogy nem szeretem. Hogy hónapok óta, nemcsak őt, de magamat is becsaptam...Ez egy eléggé önmarcangolós dolog..de nem hagyom magam. Inkább örülök, hogy végre megkaptam az élettől a felvilágosító pofont...Ismeritek azt a keleti történetet? Valaki elmegy  egy lámához, és kéri, hogy hadd kapja meg a megvilágosító tanítást...A láma, elküldi az illetőt egy tál levesért...emberünk mindent megtesz azért a levesért..megszerzi, de nagyon csúnyán megverik érte...Mikor odaadja a lámának a levest, a láma megeszi, majd így szól, hozz nekem még egy tállal...ugyanaz történik..emberünk megszerzi a levest, de még jobban megverik..amikor már a negyedik tál levest is megette a láma, így szólt hozzá az a valaki: Kérlek, add meg nekem megvilágosító tanítást, már minden porcikám sajog, te meg csak szivatsz folyamatosan!
A láma nem szólt semmit, némán felállt, levette az egyik papucsát, odament az emberünkhöz, és arcon vágta a papuccsal..Ettől a pofontól az a valaki, megvilágosodott...:)

Szóval, velem hasonló dolog történt...kaptam a pofonokat, ennek ellenére mindig mindent megtettem...aztán egyszercsak megéreztem az arcomon, az élet "papucsát". Egy fiatalember személyében. Természetesen nem tartom őt papucsnak, ez csak egy hasonlat..:')
Szóval, most ő belépett az életembe, és bennem rengeteg minden lezajlott..Fontos nekem. Nagyon. Lassan ott tartok, hogy nem bírnám elviselni az elvesztését..sőt. Nagyon szeretek vele lenni, végre lehetek önmagam valaki mellett...Rengeteget nevetek mellette. Boldog vagyok. Nem, egyébként nem járunk, csak találkozgatunk. De egy-egy találkozás mindig feltölt...Rá kellett jönnöm, hogy fontos nekem...de vajon én is neki? Reménykedem. Azt úgysem veheti el senki..a reményeim.
...